Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 10.10.2007
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Salamon Márton László
Titlul articolului: Lupus in fabula az igazságügyben. Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=16687



Elnök úr, az október 6-i ünnepséget ugyebár az aradi Román–Magyar Megbékélés Parkjában tartották. Hogy áll most ez a román–magyar megbékélés? És hogy áll a magyar–magyar megbékélés?

– Ami a kérdése első részét illeti, szerintem fel lehet mutatni nagyon jó kezdeményezéseket, mint amilyenek a román–magyar kormányülések. Viszon meg kell mondanom, hogy ugyanakkor az erdélyi magyarság szempontjából fontos megoldási folyamatok álltak le. A kisebbségi törvénytervezet több mint két és fél éve áll, és ma sem látok sok esélyt az elfogadására.

A másik dolog, hogy egyre eszementebb ötletekkel jönnek most román politikusok, mint például legutóbb a Konzervatív Párt, amely a román nyelv oktatásának megszigorításával riogat minket. Most úgy tűnik, hogy ezek csak szavazatszerző szándékkal született kezdeményezések, de szerintem nem szabad óvatlannak lenni, hisz akármikor megtörténhet, hogy ezeket a törvénytervezeteket, amelyeket most látszólag visszakézből visszautasít a parlament, esetleg el is fogadja. Sajnos, megvan az esély akár a visszarendeződésre is, ha nem vigyázunk. Úgyhogy ez a román–magyar megbékélés egyelőre eléggé felemás.

 És a magyar–magyar megbékélés?

– Elfelejtjük azt, hogy 1990-től errefele azért folyamatos konfliktusok közt tartottuk meg a romániai magyarság politikai egységét. Hogy van vita, az természetes. A viszály nem természetes, és engem ez mindig elkeserít... Most ugye a romániai magyarság egyik jelentős személyisége, Tőkés László független jelöltként indul, és ez valóban újdonság. De hát ugyancsak ő már 1996-ban az RMDSZ-szel szemben megtámogatott egy független jelöltet a Hargita megyei parlamenti választáson. Aggasztott bennünket 2000-ben és 2004-ben is, hogy az RMDSZ-szel szembeni törekvéseket támogatta. Aggasztott akkor is, hogy ez mivel fog járni, hogyan befolyásolja a romániai magyarság politikai egységét.

Úgyhogy szerintem nem állunk rosszabbul, de sajnos jobban sem, mint korábban. Választásokon kiéleződik a szembenállás, és most talán azért nagyobb a megoszlás veszélye, mert Tőkés László nemcsak támogat valakit, aki az RMDSZ-szel szemben indul, hanem ő maga teszi ezt meg. De én bízok benne, hogy a szavazók megértik majd: nem egyik vagy másik személyiségtől kell várnunk a megoldást, hanem az összefogástól.

Az európai parlamenti választási kampányra megnemtámadást ígértek egymásnak Tőkés László független jelölttel. Ön hogy látja, tartották eddig magukat a felek a megegyezéshez?

– Én úgy látom, hogy nem. Az egyezség után három vagy négy nap már nagyon keményen megtámadta a püspök úr az RMDSZ-t, és mindennek lemondott bennünket. Úgy gondolom, a későbbiekben is megpróbál rákényszeríteni egy ilyen állandó polémiára. Én pedig nem akarom ezt. Ugye most is tulajdonképpen erről beszélünk, mint központi problémáról, holott nem az. Azt hiszem, az RMDSZ-nek nem érdeke, hogy ilyen magyar–magyar vitává változtassa a választási kampányt. Nekünk az az érdekünk, hogy a valós gondokról beszéljünk, és a valós gondokhoz ennek a vitának semmi köze. Én nem láttam, hogy akik az RMDSZ-szel szemben állnak, ajánlottak volna valamire is megoldást.

 Mire kell megoldás?

– Kétféle problémánk van jelenleg. Az egyik: az erdélyi magyarság szociális problémái. Segíteni kell a fiataloknak, időseknek, mindenkinek, aki nehéz helyzettel szembesül. Olyan helyzetbe kell kerülnünk a román politikában, hogy befolyásolni tudjuk ezeket a döntéseket. Meg kell oldanunk – szintén ennek a csomagnak a része – az erdélyi magyar közösségek gazdasági felemelkedését, vagyis az infrastrukturális fejlesztési programokat Erdély felé kell terelnünk, akár vidéki utak megjavításáról, iskolák felújításáról van szó, akár nagy infrastrukturális projektekről, mint amilyen az autópályaépítés. Ez az egyik problémacsomag, és ebben nekünk nem egymással van vitánk, hanem a románokkal, a román politikával.

 Ám szavazatokat a magyaroktól vár az RMDSZ.

– Igen, de a magyar választónak meg kell értenie, hogy ezt csak egységesen tudjuk megtenni.

 És a másik problémacsomag?

– Az a sajátos kisebbségi jogokhoz, az autonómia kérdéséhez kapcsolódik. Ezt megint nem egymástól kell megszereznünk, hanem a románoktól és Európától is természetesen, de elsősorban a román többségtől. És itt megint egységesnek kell lenni.

 A napokban leszavazott bizalmatlansági indítvány utáni román belpolitikát a dossziéháború uralja. A korrupcióellenes ügyosztály, a DNA futószalagon dobja piacra a hivatalban levő miniszterek elleni dossziékat. Elképzelhetőnek tartja, hogy Nagy Zsolt után újabb RMDSZ-es miniszterek kerülnek célkeresztbe?

– Nekem ilyen információim nincsenek. Meg kell mondanom, hogy kiábrándítónak tartom azt, hogy most már senki sem ügyel még csak a látszatra sem. Persze ha csak a látszatra ügyelnének, az nem lenne elég... Az, hogy egyik nap az igazságügyi miniszter bírálja a Korrupcióellenes Ügyészséget, és másnap kérik az ellene való eljárás beindítását Cotroceni-ben – hát nagyon kilóg a lóláb.

Mára már sajnos teljesen nyilvánvaló, hogy itt az igazságszolgáltatást és a Korrupcióellenes Ügyészséget politikai célokra, politikai leszámolásra használják fel. Ez pedig rendkívül veszélyes dolog, mert eltereli a figyelmet magáról a korrupcióról, lejáratja magát a korrupcióellenes harcot. Ahogy a mesében az egyszeri juhásznak, aki folyton farkast kiáltott, senki sem fog hinni már azoknak, akik lépten-nyomon korruptakkal példálóznak. Mert ahogyan politikai okokból meg lehet fogalmazni korrupciós vádakat, hasonló indíttatásból ejteni is lehet azokat.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.